Az angol buldog
Annak ellenére, hogy ma a széles közvélemény szinte kizárólag ezt a fajtát ismeri buldogként, a könyv egyik legjelentéktelenebb szereplője következik. Még a magukat „kutyaértőnek” tartók közül is a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a fajta az ősi mészároskutya jószerivel egyetlen egyenesági leszármazottja. A tények azonban mást mutatnak: a mai angol buldog kialakulását, gyakorlati hasznát tekintve méltatlan ahhoz a dicsőséges, többszáz éven keresztül vérrel és verejtékkel írt történelemhez, mellyel közvetlen őse, az igazi buldog dicsekedhet. Alakja csak nyomokban emlékeztet nagyszerű elődjére, s asztmatikus fújtatásával, egészségi problémák tömege által megnyomorított szervezetével, deformált anatómiájával csupán megolvadt viasz mása a hajdani pompás mészároskutyának. Érdekes módon éppen annak a kornak és szemléletnek a szüleménye (áldozata?), amely ősének kihalását okozta, bár mint látni fogjuk, e két dolog elválaszthatatlan egymástól.
Érdekesség: angol neve, pug a latin „pugnus”, azaz ököl szóból származik. Ez eredhet egyrészt méretéből, másrészt mókás pofácskájából, hiszen valóban úgy néz ki, mintha ököllel orrba vágták volna.
Edgar Farman „The Buldog - Monography” (1899) című könyvében azt írta: „A kiállítások népszerűvé válásával az egykor aktív és elszánt kutyából önmaga karikatúrája lett.”
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
: Új design, 
